dr. Kovács Emőke: A Rózsák terétől a Sziklatemplomig - Különleges templomtörténetek Budapest katolikus múltjából
Az eddig bemutatott, a Monarchia idején vagy a két háború közti időszakban épült és felszentelt katolikus templomokon kívül a fővárosban számos érdekes, szép kivitelezésű és sajátos történetű templom található. A teljesség igénye nélkül, ezen épületek jellegzetességeit, egyéni jegyeit mutatjuk be.
A képzeletbeli templomkörutat kezdhetjük a ferencvárosi Bakáts téren, ahol az eklektikus stílusú Assisi Szent Ferenc templom magasodik, amely egyben a kerület legnagyobb temploma is egyben. Az 1879-ben felszentelt templomot Ybl Miklós tervezte, de az épület előtt korábban már állt egy ideiglenes ferences templom, amit az 1838-as árvíz tönkretett. A méltóságteljes épületet Than Mór és Lotz Károly freskói, valamint Stróbl Alajos Szent Ferenc szobra díszítik. Az impozáns Bakáts téri házak ölelésében méltóságteljesen elhelyezkedő nagy épület azért is különleges, mert Erzsébet királyné védnökségének köszönhetően anyagi támogatásokat kapott, valamint még a felszentelést is a magyar királyi pár ezüstlakodalmával egyidőben tartották meg, amelyről a Vasárnapi Újság is tudósított: "A szép templom felszentelése képezte Budapest ünnepélyének legfőbb mozzanatát. Az egyházi szertartást Simor bibornok-prímás végezte, kis számú segédlettel, miután főpapjaink Bécsben voltak. (…) A templom előtt piros sátor volt fölállítva; ettől balra, a templom tövében, virágbokrok közt és bársonnyal letakarva helyezték el a szentek ereklyéit, melyek az oltárokba illesztettek. Ez ereklyék: Gellért és Adalbert vértanuké. A felszentelési szertartás első része a szabadban történt. A papság körüljárta háromszor a templomot, s a prímás szentelt vizzel meghintette a falakat; azután következett a templom kapujának fölnyitása, majd pedig a templom belsejének fölszentelése; végül az ereklyék elhelyezése az oltárkőbe. Körülbelül 10 óra volt, mikor a fölszentelés véget ért. Ekkor nyitották meg a templomot a közönség előtt. (…) Az első misét szintén a prímás tartotta, s ő mondott egyházi beszédet is, megemlékezve a templom építéséről, s az ég áldását kérve az uralkodó párra. Mise alatt a nemzeti színház művészei énekeltek a kóruson."
Szemet gyönyörködtető látvány a VII. kerületben magasodó, Rózsák terén álló Szent Erzsébet neogótikus stílusú templom, melyet sokan Budapest legszebb templomának tartanak. Talán nem véletlenül, hiszen az épületet a híres Steindl Imre műegyetemi tanár, építész tervezte. Az épületet 1901-ben szentelték fel és Szent Erzsébet halálának 700. évfordulóján avatták fel Szent Erzsébet tiszteletére az épület előtt látható szobrot. A szegények gyámolítójaként megörökített Erzsébet és legendás rózsái a templom üvegablakain és belső terében is megjelennek. Nemcsak az épület külseje megkapó, de a belső terek is lenyűgözőek, amit különösen emelkedetté tesznek Róth Miksa hatalmas méretű üvegablakai. A belső kialakításánál olykor az az érzésünk támadhat, mintha az Országház egyes építészeti elemei köszönnének vissza, ami nem meglepő, hiszen e templom építésével egyidőben zajlott a Parlament kivitelezése is. Sajnálatos módon a második világháború okozta komoly sérüléseket csak az 1990-es években sikerült némiképp helyrehozni, de 1995 óta a templom országos műemléki védettség alá került.
A kőbányai Szent László templom nemcsak azért említésre méltó, mert a Szent István Bazilika után ennek az épületnek van a legmagasabb tornya, hanem mert szintén a főváros legszebb templomépületei közé sorolhatjuk. Másrészről a jelenleg műemlék-épületet szintén neves tervező alkotta: Lechner Ödön tervei alapján készült el 1899-re. Az eklektikus-szecessziós, de neoromán és neogót elemeket is ötvöző tervek alapján egy háromhajós, kereszthajós, bazilika jellegű épület született meg. Mindemellett egyfajta keleties hangulatot is áraszt, a mintás téglák, színezett cserepek, pyrogránít díszek miatt. A díszítőelemek kivitelezésébe mind a kőbányai téglagyár, mind a pécsi Zsolnay-gyár is részt vett, de Zsolnay kerámiákat a belső terekben is találhatunk.
A mesterien kivitelezett, de a hagyományos építészeti elemekkel megjelenő templomok után a kissé rendhagyó épületekre térnénk át. Talán az egyik legismertebb és legkülönlegesebb helyszín a Gellért-hegy oldalában megbújó, de mégis világhírű látványosságnak számító Sziklatemplom. Lourdes-i magyar zarándokok határozták el 1924-ben, hogy egy hasonló kegyhelyet szeretnének létrehozni. Az épületet Lux Kálmán tervezte meg és 1931-ben fejezték be a kivitelezését. 1934-ben mellépítettek egy neoromán stílusú kolostort is. A templom alapját egy természetes barlangi üreg képezte, melyhez folyamatosan mesterséges részeket csatoltak, amelyeket robbantással alakítottak ki. Időközben a kolostorba hazatelepültek az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok tagjai. Egy korabeli tudósítás így írt az érdekes, szakrális helyszínről: "A sziklatemplom főoltára mögött a magyar királynőnek kifaragott Patrona Hungariaé és a neki udvarló szentek szobrai alatt a sziklába vágott keskeny folyosón jutni be a magyar szentek panteonjába. Itt van az alsótemplom. Széles, nagy darabon zegzugos folyosók, katakombás hangulat, fényhatások, az áhítat rejtelmes hangulata. A szentségoltár pirosan villódzó örökmécseseinek fénye a limpiászi Krisztus megfeszített alakján verődik vissza. Ez a feszület hű másolata annak a limpiászi Krisztusnak, akit a csodalátók a háborút követő időkben sírni látnak és kiáltani hallanak. Magyarországi Szent Erzsébet oltárán Jesse fája villanyrózsáival. Boldog Margit majolika szobra díszíti az egyik oltárt. Szent László király győri fejereklyéjének drágaköves másolata villog a villanyfényben. Szent Imre herceg márványszobra fehéren világít. A világítási technika mesterkedései emelik a barlang hangulatát. Egyszerre beszéd hangzik fel, kint a sziklatemplomban most kezdődött a prédikáció, amelyet megafonokon hallani itt is. Csupa művészet itt a barlangban minden: oltár, csillárok, rácsok, lámpák, képek. A katolikus magyar lélek hangulata az egész. A Szűz fején Szent István koronája, még Páduai Szent Antal és a Kis Teréz szobrai alatt is az a felírás, hogy könyörögjenek a magyarokért." A templom későbbi története szorosan összekapcsolódott szomorú 20. századi történelmükkel. A Sziklatemplom kedvelt imahelye lett a második világháború idején a lengyel menekülteknek, de Mindszenty József hercegprímás is tartott itt nagyívű beszédet. Azonban a pálos rend és az épületegyüttes sorsa 1950-ben megpecsételődött, hiszen ebben az évben a kommunista hatalom eltörölte a szerzetesrendeket. 1951 húsvéthétfőjén pedig már az ÁVH emberei hurcolták el a pálosokat a Gellért-hegy oldalából. Szomorú sors várt rájuk: börtönbüntetés, száműzetés, néhányukra halálos ítélet. A bejáratnál álló fakeresztet, hogy nyoma se maradjon az egykori szimbólumnak, ledöntötték, végül a bejáratot az 1960-as években bebetonozták. A kolostorrészt pedig az Állami Balett Intézet kollégiumaként használták. A rendszerváltoztatást követően térhettek ismét vissza a pálos rend tagjai. A templomban a torlaszt képző betonfal egy darabja örökre hirdeti a kommunista ideológia kegyetlen vallásellenességét. A templom oltára külön említést érdemel, hiszen a pécsi Zsolnay-gyárban készítették, de egy igen értékes ereklye is fellelhető, a ma már történelmi és szakrális nevezetességnek számító miséző helynek: itt őrzik Remete Szent Pál lábszárcsont-ereklyéjét.
Budapest katolikus templomai között különleges kivitelezésű, mondhatni, formabontó épületegyüttesekkel is találkozhatunk. Az egyik ilyen templom a Páduai Szent Antalról elnevezett pasaréti épület, amelyet Rimanóczy Gyula tervei alapján készítettek el, a maga korában nagyon modernnek számító, ún. Bauhaus stílusban, 1934-ben. A templombelsőt Árkayné Sztehlo Lili különleges üvegablakai díszítik. Hasonlóan modern – szintén a Bauhaus stílusában készült – műemléképület a városmajori Jézus Szíve templom, amelyet 1933-ban szenteltek fel, Árkay Aladár és fia Árkay Bertalan tervei alapján készült. A vasbeton épületben szintén Árkayné Sztehlo Lili üvegablakai láthatók. Az épület a második világháború idején megsérült, a bomba ütötte helyen napjainkban Mária szobra áll.
Természetesen a fővárosi, katolikus templomok részletes bemutatása tovább is folytatható, hiszen rendkívül érdekes történelmi, egyháztörténeti hagyományokkal rendelkező templomépületek sokaságával találkozhatunk a fővárosban. S annak ellenére, hogy sokszor meg akarták semmisíteni, el akarták törölni, körbe akarták építeni azokat, mégsem szűntek meg létezni, kitörölhetetlen részévé váltak a nagymúltú főváros városképének, épített örökségének, turisztikai látványosságának. De ennél is többet jelent az, hogy élő egyházi közösségek működnek bennük, a 21. században is.
Felhasznált irodalom:
A budapesti ünnepélyek. Vasárnapi Újság, 1879. ápr. 27. 275.
Bakos Ákos: Látogatás a pálosokgellérthegyi fehérsziklakolostorában. Est, 1934. máj. 15. 11. p.
Csizmadia Zoltán: A budapesti sziklatemplom története. In: https://web.archive.org/web/20130925173308/https://www.palosrend.hu/dokumentum/szikla.pdf
Dabasi H. Kinga: A Rózsák terén áll Budapest egyik legszebb temploma. In: https://pestbuda.hu/cikk/20200830_a_rozsak_teren_all_budapest_masodik_legnagyobb_temploma
Harsányi István – Vladár Ágnes: A pasaréti Páduai Szent Antal templom. Budapest, 2009.
Kriegs-Au Emil: A városmajori templom. Tér és Forma 1933. 4-5. sz.
Rimanóczy Gyula: Az új városmajori templom. Tér és Forma 1933. 4-5. sz.
A publikáció a Barankovics Akadémia Alapítvány NEAO-KP-1-2023/6-001177 számú pályázata keretében valósult meg.
