Egyházüldözés a 19. században - kerekasztal beszélgetés
A Barankovics Akadémia Alapítvány szervezésében került megrendezésre 2024. január 13-án, csütörtökön, az Egyházüldözés a 19. században című kerekasztal beszélgetésre az Alapítvány székhelyén. Az esemény megrendezésére a Barankovics Akadémia Alapítvány NEAO-KP-1-2023/6-001177 számú pályázata keretében került sor.
A 19. század Magyarországán az egyházüldözésnek több fontos aspektusa volt, amelyek a Habsburg Birodalom és a magyar nemzeti törekvések közötti feszültségekkel függtek össze. Ebben az időszakban a Habsburgok által támogatott katolicizmus és a többi felekezet, különösen a protestánsok és a zsidók közötti viszony változásai jellemezték az egyházi helyzetet.
A Habsburg politika és az egyházak
Abszolutizmus és visszaszorítás: A század elején, különösen a 1848-as forradalom és szabadságharc leverése után a Habsburgok fokozták az abszolutista uralmat, ami a nem-katolikus felekezetekre nézve szigorú korlátozásokat jelentett. A protestánsok, különösen a reformátusok és evangélikusok, gyakran kerültek hátrányos helyzetbe, és gyakorlatukat számos korlátozás sújtotta.
Bach-korszak (1850-1859): Ebben az időszakban az egyházak ellenőrzése még szigorúbbá vált, Alexander Bach belügyminiszter alatt. Az állam erős kézben tartotta az egyházakat, különösen azokat, amelyek gyanút keltettek nemzeti törekvések támogatása miatt.
Egyházi reformok és rllenállás
Türelmi Rendelet (1868): Ferenc József 1867-es kiegyezés után egy sor reformot hajtott végre, beleértve a türelmi rendeletet, ami jelentős mértékben növelte a vallási szabadságot Magyarországon. Ez a rendelet megteremtette a lelkiismereti és vallásszabadság jogi alapjait, lehetővé téve a különböző felekezetek számára, hogy szabadabban gyakorolják vallásukat és saját iskoláikat üzemeltessék.
Az 1867-es Kiegyezés Hatásai: A kiegyezés után a magyar kormány törekvései között szerepelt a vallási intézmények fokozottabb nemzeti kontroll alá vonása. Ez gyakran ütközött a Vatikánnal és a katolikus egyház más képviselőivel.
Zsidók helyzete
A zsidóság helyzete is jelentős változáson ment keresztül a 19. század folyamán. 1867-ben a zsidók megkapták az állampolgári egyenjogúságot, ami előtt korlátozott jogokkal rendelkeztek, és különböző diszkriminációs intézkedések érintették őket.
Összességében a 19. század Magyarországán az egyházüldözés és az egyházak helyzete szorosan összefüggött a politikai hatalommal és a nemzeti identitás kérdéseivel. A vallási tolerancia fokozatosan javult, de az egyházak és az állam viszonya gyakran volt feszült és változó.
