Kovács Emőke: Az esztergomi Bazilika fővárosi mása - A Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom története

A fővárosi Tisztviselőtelep nyugodt terén áll egy nagy katolikus templom, amely elsőre az esztergomi bazilika kicsinyített másának tűnhet. A 19. század második harmadában kiépülő telepen a Magyarok Nagyasszonyáról elnevezett szakrális épületet a hívek adományából, valamint a fővárosi és esztergomi főegyházmegye segítségével 1931-ben szentelték fel.

A hazai Szent István kultusz mellett igen nagy hagyománya van a Szűz Mária tiszteletnek, közismert, hogy államalapító uralkodónk neki ajánlotta fel országunkat. A Magyarok Nagyasszonyának szentelt templomok országszerte megtalálhatók, szép példája ennek a VIII. kerületi, Rezső téri épület.

A templom építése, felszentelése

A Tisztviselőtelepen álló impozáns épület építéstörténete igen hosszadalmasra nyúlt, nagyban befolyásolták mindezt a történelmi események, valamint a tőkehiány is. A szándék, az akarat azonban nem hiányzott. A templom megvalósításának kezdetei egészen az 1900-as évekig vezetnek vissza, amikor is a helyi hívek, megalapítva a "Szent István Filléregyesületet", elkezdték az adománygyűjtést. A pénz azonban csak lassan gyűlt, pedig némi reménysugarat jelentett, hogy 1904-ben Vaszary Kolos hercegprímás, mint fővédnök nagy összeget jutatott el az egyesületnek. Később további neves személyek álltak a nemes ügy szolgálatába: fővédnök lett Csernoch János hercegprímás, védnöki tisztet töltött be Prohászka Ottokár, valamint Eszterházy Miklós herceg is, védasszony lett 1909-ben Izabella főhercegnő. Az építéshez szükséges – 1350 négyszögöl nagyságú – telket a székesfőváros adományként biztosította. A megfelelő összeg azonban még így sem gyűlt össze, ezért 1912-ben elhatározták, hogy I. Ferenc József magyar királyhoz fordulva, jubileumi templomként fogják felavatni. A korabeli híradás már így szólt: "…a templomot magyar művészek, magyar szellemben, kizárólag magyar történelmi vonatkozásokkal fogják megalkotni. Ebben a templomban a szépművészeteknek minden ágazata, szobrászat, festészet, minden, mi a művész lelkét alkotásra ihleti, magyar legyen." Az uralkodó a kérésre 100.000 koronát ajándékozott a felépítéshez, így gyűlt össze közel 600.000 korona. Az épületet eredetileg a híres Lechner Ödön (1845-1914) tervezte volna. De közben kitört az első világháború, a pénz veszített értékéből, így a templom megvalósítása ismét későbbre tolódott. Az épület ugyan még nem állt, de a híveknek plébániára volt szükségük, amely 1919 júniusában alakult meg, misézésre a Vajda Péter utcában található iskola adott helyet.

Az alapkőletétel – Csernoch János jóvoltából – végül 1924. november 19-én történhetett meg, eddigre már összegyűlt 1.3 millió pengőnyi összeg is, így meghirdethették a tervpályázatot, melyen Lechner Jenő (1878-1962) pályaműve nyert. Igaz ugyan, hogy ez a tervezet meghaladta a 3 millió pengőt, de költségcsökkentéssel mégis sikerült elindítani az építkezést 1929 júniusában. Végül 1931. október 8-án, Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás szentelte fel a templomot.

Építészeti jellegzetességek

A Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom külső formája valóban az 1856-ban felszentelt esztergomi bazilikát idézi: a görögkeresztet formáló empire stílusú, klasszicizáló épületegyüttes főoltárán a Magyarok Nagyasszonya szobra áll. A korabeli Építőművészet lap szerint: "A Fogadalmi-templom stíljének megadásával föl akartuk éleszteni a régi Pest legsajátosabb építészeti hagyományait, melyeknek már csak egy-egy mélabús hírmondója maradt meg. A belső berendezés szempontja is javasolta az empire-stílus művészi kiindulási pontját. A nyugodt térhatás, a nagy, sima belső falak alkalmasak modern felfogású, modern érzésű berendezésre, modern ízlésű oltárok, szobrok, tabernákulumok, liturgikus tárgyak elhelyezésére. (…) Lechner terve úgy a külső benyomás, mint a belső térhatás tekintetében, valamint műszaki szempontból igen kiváló művészi alkotás. A művész a centrális alaprajzot a liturgikus követelményeknek teljes figyelembevételével oldotta meg akként, hogy az a kupolával impozáns térhatás elérésére alkalmas. A belső művészi térképzése igen szerencsés, hatásában nyugodt, nobilis. Finoman mérlegelt arányainál, nemes benyomásánál fogva díszítések nélkül, már önmagában is hat s kiválóan alkalmas egyszerű, nem költséges berendezési tárgyak magábafogadására. Laterna nélküli kupolája méltóságteljesen nyugodt, szép körvonalat ír le, tagozása elegáns, belső világítása bőséges. Felépítése széles alapból, harmonikusan elosztott és organikusan egységbe foglalt faltömegekben, nyugodt síkok ritmusával halad a kupola főakcentusa felé. A tiszta tömegelosztás, a nagy sík felületek, a hatalmas oszlopos előcsarnok monumentális és sacrális benyomást keltenek."

A templomban álló klasszikus Mária szobor kezében az országalmát tartó gyermek Jézus, másik kezében a jogar látható. Jankovics Ferenc ezen alkotása mellett láthatjuk még az épületben – a bal oldali kereszthajón – Szent Teréz oltárképét, amely Feszty Masa munkája. A történelmi Magyarország is megelevenedik, egy festményen Késmárk, Nagyenyed templomai, a Tátra képe tűnnek fel. Az idővel Magyarok Nagyasszonya nevét hirdető templom kupolájának belső ívén olvasható egy latin felirat, utalva az eredeti Ferenc József megnevezésre: "In honorem Beatae Mariae Virginis Patronae Hungariae et in memoriam Francisci Josephi I. apostoli regis, azaz A Boldogságos Szűz Mária, Magyarország Patrónája tiszteletére és I. Ferenc József apostoli király emlékére."

A második világháború idején nagyban sérült a templomépület, mind a nagy és a belső kupola. Anyagiak hiányában a végső kijavítása csak 2002-ben, kormányzati támogatásból valósulhatott meg.

Ereklyék, mementók, történelmi emlékek

A Magyarok Nagyasszonya templom a szakrális emlékek mellett fontos történelmi mementók őrzője is. Az oltárnál vigyázzák a kommunisták által megkínzott, 1951-ben tragikus körülmények közt elhunyt Boldog Meszlényi Zoltán vértanúpüspök ereklyéjét. A templom külső falán tábla emlékezik meg a Szovjetunióba hurcolt magyar kényszermunkásokról, azaz a malenkij robot elszenvedőiről.

Sajátos történelmi emlékhely áll a templom mögötti Golgota téren, ahol valamikor egy kápolna, majd kálvária kapott helyett. A kommunisták mindkettőt felrobbantották 1971-ben. Csak az 1. és a 14. szobor maradt meg, ehhez készített Tarr Miklós szobrászművész még 12 stációt. De megtekinthetők itt az eltűntetni kívánt szobrok másolatai is. 2008-ban táblát is avattak a Golgotával szemben, az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak állítva örök emléket. Rendhagyó módon itt olvasható egy kőbe vésett levél is, az 1957. december 31-én fiatalon kivégzett győri tanár, Tihanyi Árpád szívbe markoló sorai feleségének. A hosszú, megrázó, de tanulságos írás egyszerre szól a család- és a hazaszeretetről és az egyetemes emberi értékekről. Feleségét arra kéri, hogy gyerekeiből: "Olyan Istenben hívő és magyar embereket neveljenek belőlük, mint én voltam. Soha kommunisták ne legyenek. A kommunizmus az emberi szabadság, jog, erkölcs, függetlenség megfojtója."

Zárszó

A Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom – melynek ünnepélyes avatási szertartásán Horthy Miklós kormányzó és felesége is részt vett – felszentelésekor az alábbi sorokat jegyezte le a tudósító: "Ennek a templomnak – úgymond – minden köve és téglája évszázadokon át hirdetni fogja Isten dicsőségét, a Magyarok Nagyasszonyának tiszteletét és a katolikus hívek áldozatkészségét. Imádság háza lesz ez a templom, nemcsak az egyes embereknek, hanem az egész magyar nemzetnek is. A meghallgattatás háza lesz azok számára, akik Isten jelenlétében kitárják szívüket, lelküket és oltalmat keresnek a fenyegető veszedelem ellen." Közel 100 esztendő telt el e sorok megjelenése óta, de a plébánia karizmatikus vezetői – korábban Osztie Zoltán atya –, jelenleg Vargha Miklós Péter aktív, egyházszervező és közösségösszetartó tevékenysége biztosítja a Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom hosszútávó fennmaradását, a tisztviselőtelepi katolikus hitélet generációkon átívelő továbbélését.

Felhasznált irodalom:

Ferenc József-jubileumi templom. Dunántúl, 1912. márc. 3. 7. p.

A Magyarok Nagyasszonya templom története. In: A plébánia honlapja. https://www.tisztviselotelep.plebania.hu/templom.htm

Bodó Péter: Kilencven éve szentelték fel Budapest egyik legnagyobb templomát. In: https://pestbuda.hu/cikk/20211008_kilencven_eve_szenteltek_fel_budapest_egyik_legnagyobb_templomat?fbclid=IwAR1_n2x1LCRaU1mSG12ZqDultg5rXFR0w5pspRGzk5zd1WcWXN8mcOObjqc

Gerevich Tibor: A budapesti Ferenci József-fogadalmi templom. Épitő Ipar - Építő Művészet, 1928. ápr. 1. 49-50. p.

Harmincéves a pesti Magyarok Nagyasszonya templom. Új Ember, 1961. szept. 10. 1. p.

Nyolcvanéves a tisztviselőtelepi templom. A kápolnát csak harmadszorra sikerült felrobbantani. Magyar Fórum, 2011. szept. 29. 12. p.

P. M.: "A kommunizmus mementója". Nyolcvanéves a Rezső téri templom. Új Ember, 2011. nov. 6. 10. p.

A publikáció a Barankovics Akadémia Alapítvány NEAO-KP-1-2023/6-001177 számú pályázata keretében valósult meg.